2011. december 12., hétfő

Ellenőrző kérdéssorok


ELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOROK



VIDÉKFEJLESZTÉS MODUL - kérdéssor


1. A vidékfejlesztés:
a., a regionális fejlesztés része
b., a településfejlesztés része
c., a területfejlesztés része
d., a területfejlesztés szinonimája

2. A vidékfejlesztés:
a., felülről vezérelt
b., a húzóerőt képező gazdasági ágazatok fejlesztésére koncentrál
c., a külső szereplők vannak kezdeményező szerepben
d., a tervezésben a közösségi részvételre épít

3. A vidéki térségekre jellemző:
a., a kedvező demográfiai helyzet
b., a magas népsűrűség
c., a magas gazdasági aktivitás
d., a népességmegtartó erő csökkenése

4. Az alapvetően vidékies térségek elsősorban ……………….. helyezkednek el.
a., a Nyugat-Dunántúlon
b., a középhegységi területeken
c., a Tiszántúlon
d., a Duna-Tisza közén

5. A vidékies térségek Magyarország területének …………………. teszik ki.
a., közel kétharmadát
b., mintegy felét
c., hozzávetőleg az egynegyedét
d., csaknem háromnegyedét

6. Az Európai Unió régióit tekintve a területi arány:
a., jóval magasabb
b., hozzávetőleg megegyezik
c., jóval alacsonyabb
d., némileg alacsonyabb

7. A magyar vidékre:
a., nem jellemző a társadalmi erózió
b., jellemző a mezőgazdaság elhúzódó válsága
c., jellemző a város-falu kapcsolatrendszer újjáéledése
d., nem jellemző az alacsony iskolázottságú népesség magas aránya

8. A vidékfejlesztési politika megjelenése Magyarországon:
a., az 1950-es évekre tehető
b., a rendszerváltás utánra tehető
c., az 1980-as évekre tehető
d., a XX. sz. elejére tehető

9. A vidékfejlesztési politika fejlett országokban való megjelenésében nem játszott releváns szerepet:
a., az agrártúltermelés
b., a jövedelmi viszonyok elmaradása a várositól
c., a globális klímaváltozás hatásainak csökkentése
d., a globalizáció elleni fellépés

10. A Hátrányos Térségek Irányelve
a., az 1950-es években jelent meg
b., az 1980-as években jelent meg
c., a 2000-es években jelent meg
d., az 1970-es években jelent meg

11. A vidékpolitika a(z) ………………….. helyezi a fő hangsúlyt
a., a vidéki területek gazdaságának megerősítésére és diverzifikálására
b., a farmer típusú gazdálkodási forma elterjesztésére
c., a több és olcsóbb élelmiszer előállítására
d., a tanyás térségek felzárkóztatására

12. A vidékfejlesztési politika egyik fontos eszköze a(z) …………….. volt az EU-ban.
a., PHARE program
b., EQUAL közösségi kezdeményezés
c., CADSES program
d., LEADER közösségi kezdeményezés

13. A 2007-2013 közötti időszakban a vidékfejlesztési programokat a(z) …………… finanszírozza.
a., EMOGA
b., EMVA
c., SAPARD
d., ERFA

14. A Rurális Térségek Európai Chartája
a., a Corki Nyilatkozat részét képezi
b., a Corki Nyilatkozatot követően jelent meg
c., a Corki Nyilatkozatot megelőzve jelent meg
d., jelenleg is kidolgozás alatt áll

15. A Corki Nyilatkozat célkitűzései között nem szerepel:
a., a globális klímaváltozás hatásai ellen való fellépés
b., a munkahelyteremtés serkentése
c., a szegénység elleni küzdelem
d., az elvándorlás megelőzése

16. A Corki Nyilatkozat pontjai között nem szerepel:
a., a szubszidiaritás
b., az integrált megközelítés
c., új intézmények létrehozása
d., az egyszerűsítés

17. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv átfogó céljai között nem szerepel
a., a versenyképes agrárgazdaság megteremtése
b., a mező- és erdőgazdaság környezetbarát fejlesztése
c., a vidéki életminőség javítása
d., a mezőgazdasági területek nagyságának növelése

18. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv tengelyei között nem szerepel
a., a helyi közösségek fejlesztése
b., a nagyüzemi mezőgazdasági termelés preferálása
c., a vidéki foglalkoztatás bővítése, a tevékenységek diverzifikálása
d., a földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek figyelembe vételével

19. A megújuló energiaforrások hasznosítása:
a., nem szerepel az ÚMVST-ben
b., kiemelt intézkedéscsoportot képvisel
c., beavatkozási akcióként jelenik meg
d., horizontális elvként jelenik meg

20. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv tengelyei közül
a., az I. használhatja fel a legtöbb forrást
b., a II. használhatja fel a legtöbb forrást
c., a III. használhatja fel a legtöbb forrást
d., a IV. használhatja fel a legtöbb forrást

21. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv horizontális politikái között nem szerepel:
a., a fenntarthatóság
b., az esélyegyenlőség
c., a társadalmi és területi kohézió erősítése
d., a megújuló energiaforrások használata

22. Az Európai Tanács vidékfejlesztés támogatásáról szóló rendelete tartalmazza:
a., a korengedményes nyugdíjazást
b., a fiatal farmerek támogatását
c., a megújuló energiaforrások használatát
d., a termékmarketing javítását

23. A keleti bővítés hatására az EU-ban:
a., csökkent a mezőgazdasági keresők száma
b., csökkent a mezőgazdasági terület nagysága
c., a mezőgazdasági terület nagysága nem változott jelentős mértékben
d., a mezőgazdasági terület nagysága közel harmadával növekedett


24. A magyarországi vidékies térségekre jellemző:
a., a mezőgazdaság egyoldalú dominanciája
b., a fiatalodó népesség
c., az átlagosnál magasabb iskolai végzettség
d., a relatíve fejlett infrastruktúra

25. A vidék fejlesztését megalapozó kutatások fő irányai között nem szerepel
a., a talajföldrajz
b., a biotechnológia
c., az élelmiszerbiztonság
d., a szociális struktúra




TÁRSADALOMISMERET MODUL - kérdéssor


1. A jóléti állam „virágkora”
a., az 1970-es évek közepéig tartott.
b., jelenleg is tart.
c., az 1870-es években volt.
d., a XX. század első évtizedeire tehető.

2. Az EU tagállamaiban a szegénység
a., csak Közép- és Kelet-Európa frissen csatlakozott országaira jellemző.
b., kizárólag a bevándorlókat érinti.
c., a legfejlettebb országokban teljesen ismeretlen fogalom.
d., a gazdasági fejlettség ellenére minden hatodik európai polgárt érint.

3. A vidéki térségek
a., az urbanizációs folyamatok hatására egész Európában leértékelődtek.
b., az EU területének és lakosságának csak kis hányadát érintik, ezért szociálpolitikai szempontból elhanyagolható jelentőségűek.
c., fejlettsége és szerepének megítélése nem mutat jelentős különbséget Nyugat- és Közép-Európában.
d., a fejlettebb tagállamokban az 1970-es évek óta jelentősen felértékelődtek.

4. Az EU közösségi foglalkoztatáspolitikája
a., már az 1957-es Római Szerződésben megjelent.
b., az 1997-es Amszterdami Szerződést követően alakult ki.
c., napjainkban áll kidolgozás alatt, az integráció elmélyítésének egyik alappillére.
d., a Lisszaboni Szerződés alapján kezdte meg a működését.

5. A város-falu kapcsolatrendszer
a., egyirányú, a városból a falu felé ható kapcsolatokkal jellemezhető.
b., a falvak számára egyértelműen pozitív hatásokkal jár.
c., működése nem elsősorban a települések méretétől függ, hanem a térszerkezeti pozíciójuktól.
d., elemei állandónak tekinthetők, jelentőségük sem változik az idők folyamán.

6. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat nem biztosíthatják
a., politikai pártok.
b., egyéni/társas vállalkozások.
c., alapítványok és közhasznú társaságok.
d., egyházi jogi személyiségű szervezetek.

7. Az Európai Szociális Modell intézkedései nem terjednek ki
a., a nemek közötti esélyegyenlőség megteremtésére.
b., az eladósodás okozta problémák kezelésére.
c., az egységes minimálbér megteremtésére.
d., a munkahelyi biztonság szabályozására.



8. Magyarországon a tanyákon
a., kevesebb, mint tízezren élnek
b., közel félmillióan élnek
c., több mint egymillióan élnek
d., hozzávetőleg százezren élnek

9. Az infokommunikációs technológia fejlődése
a., nem hozott létre információs szakadékot a városi és vidéki térségek között.
b., egyáltalán nem segíti elő a vidéki térségek foglalkoztatáspolitikai gondjainak enyhítését.
c., nem gyakorolt jelentős hatást a társadalom fejlődésére és szerkezetére.
d., javíthat a vidék népességmegtartó képességén, mert számos területen csökkenti a rurális térségen infrastrukturális lemaradását.

10. A helyi közösségek
a., a városokban sokkal működőképesebbek, mint a vidéki térségekben.
b., fejlesztése és döntésekbe való bevonása az EU egyik kiemelt prioritása többek között a LEADER programon keresztül.
c., Tönnies megközelítése szerint mesterséges képződmények.
d., az elmúlt évtizedeket tekintve mindvégig jobban működtek a magyar társadalomban, mint a nyugat-európai országokban.



„ÉLHETŐBB VILÁG” MODUL - kérdéssor


1. A személyi jövedelemadó 1%-ának közcélú felajánlására Magyarországon
a., 1990 óta van lehetőség.
b., 1983 óta van lehetőség.
c., 1996 óta van lehetőség.
d., 2002 óta van lehetőség.

2. A magyarországi nonprofit szervezetek száma a KSH adatai alapján
a., az elmúlt években folyamatosan emelkedő tendenciát mutat.
b., 60 000 környékén alakuló létszám mellett hozzávetőlegesen stabilizálódott.
c., nem éri el a 30 000-es nagyságrendet.
d., már az 1980-as évek elejétől számottevő volt.

3. Az önkéntességre nem jellemző, hogy
a., szűkebb, családi vagy baráti körön belül végzik.
b., valamilyen formában a közjót szolgálja.
c., szabad akaraton alapul.
d., nem jár érte anyagi ellenszolgáltatás.

4. A társadalmi felelősségvállalás
a., kizárólag a multinacionális cégek gyakorlatára jellemző.
b., a felmérések alapján egyáltalán nem jár kézzelfogható haszonnal.
c., kizárólag speciális célcsoportok helyzetének javítását tűzi ki célul.
d., akár közművelődési intézmény szerepvállalásával is megvalósulhat.

5. A támogatások megszerzésére irányuló, személyes jelenlétre épülő módszerek közé nem sorolható
a., a hírlevelek alkalmazása.
b., az utcai meggyőzés.
c., a bekopogtatás.
d., a munkahelyi pénszerzés.

6. A felmérések alapján az önkéntesek száma és aránya Magyarországon
a., jelentősen meghaladja a nyugat-európai átlagot.
b., jelentősen elmarad a nyugat-európai átlagtól.
c., hozzávetőlegesen megfelel a nyugat-európai átlagnak.
d., dinamikus növekedést követően kissé meghaladta a nyugat-európai átlagot.

7. A hospice ellátás
a., megegyezik az otthonápolás fogalmával.
b., kizárólag daganatos megbetegedések esetében finanszírozott tevékenység.
c., otthon és a kórházban is megvalósulhat, de mindkét esetben csak szakértői team bevonásával.
d., kizárólag az egészségügyi ellátást foglalja magában.




8. A sérülékeny társadalmi csoportok
a., problémái kezelhetők általánosan alkalmazott szociálpolitikai módszerekkel.
b., az átlagosnál magasabb arányban vannak jelen periférikus vidéki térségekben.
c., körét kizárólag a jövedelmi viszonyok határozzák meg.
d., létszáma folyamatosan csökken Magyarországon.

9. Az Önkéntesség Európai Éve az Európai Tanács döntése alapján:
a., 1983
b., 2015
c., 2008
d., 2011

10. Az adományozási hajlandóság Magyarországon az elmúlt tíz évet tekintve
a., számottevően csökkent.
b., a kedvezőtlen körülmények hatására összességében csökkent, bár néhány évben növekedést mutatott.
c., a kedvezőtlen körülmények ellenére összességében növekedést mutatott, bár a gazdasági válság kedvezőtlenül hatott rá.
d., nem változott érdemben.



VIDÉKFEJLESZTÉS MODUL - javítókulcs


1. A vidékfejlesztés:
a., a regionális fejlesztés része
b., a településfejlesztés része
c., a területfejlesztés része
d., a területfejlesztés szinonimája

2. A vidékfejlesztés:
a., felülről vezérelt
b., a húzóerőt képező gazdasági ágazatok fejlesztésére koncentrál
c., a külső szereplők vannak kezdeményező szerepben
d., a tervezésben a közösségi részvételre épít

3. A vidéki térségekre jellemző:
a., a kedvező demográfiai helyzet
b., a magas népsűrűség
c., a magas gazdasági aktivitás
d., a népességmegtartó erő csökkenése

4. Az alapvetően vidékies térségek elsősorban ……………….. helyezkednek el.
a., a Nyugat-Dunántúlon
b., a középhegységi területeken
c., a Tiszántúlon
d., a Duna-Tisza közén

5. A vidékies térségek Magyarország területének …………………. teszik ki.
a., közel kétharmadát
b., mintegy felét
c., hozzávetőleg az egynegyedét
d., csaknem háromnegyedét

6. Az Európai Unió régióit tekintve a területi arány:
a., jóval magasabb
b., hozzávetőleg megegyezik
c., jóval alacsonyabb
d., némileg alacsonyabb

7. A magyar vidékre:
a., nem jellemző a társadalmi erózió
b., jellemző a mezőgazdaság elhúzódó válsága
c., jellemző a város-falu kapcsolatrendszer újjáéledése
d., nem jellemző az alacsony iskolázottságú népesség magas aránya

8. A vidékfejlesztési politika megjelenése Magyarországon:
a., az 1950-es évekre tehető
b., a rendszerváltás utánra tehető
c., az 1980-as évekre tehető
d., a XX. sz. elejére tehető

9. A vidékfejlesztési politika fejlett országokban való megjelenésében nem játszott releváns szerepet:
a., az agrártúltermelés
b., a jövedelmi viszonyok elmaradása a várositól
c., a globális klímaváltozás hatásainak csökkentése
d., a globalizáció elleni fellépés

10. A Hátrányos Térségek Irányelve
a., az 1950-es években jelent meg
b., az 1980-as években jelent meg
c., a 2000-es években jelent meg
d., az 1970-es években jelent meg

11. A vidékpolitika a(z) ………………….. helyezi a fő hangsúlyt
a., a vidéki területek gazdaságának megerősítésére és diverzifikálására
b., a farmer típusú gazdálkodási forma elterjesztésére
c., a több és olcsóbb élelmiszer előállítására
d., a tanyás térségek felzárkóztatására

12. A vidékfejlesztési politika egyik fontos eszköze a(z) …………….. volt az EU-ban.
a., PHARE program
b., EQUAL közösségi kezdeményezés
c., CADSES program
d., LEADER közösségi kezdeményezés

13. A 2007-2013 közötti időszakban a vidékfejlesztési programokat a(z) …………… finanszírozza.
a., EMOGA
b., EMVA
c., SAPARD
d., ERFA

14. A Rurális Térségek Európai Chartája
a., a Corki Nyilatkozat részét képezi
b., a Corki Nyilatkozatot követően jelent meg
c., a Corki Nyilatkozatot megelőzve jelent meg
d., jelenleg is kidolgozás alatt áll

15. A Corki Nyilatkozat célkitűzései között nem szerepel:
a., a globális klímaváltozás hatásai ellen való fellépés
b., a munkahelyteremtés serkentése
c., a szegénység elleni küzdelem
d., az elvándorlás megelőzése

16. A Corki Nyilatkozat pontjai között nem szerepel:
a., a szubszidiaritás
b., az integrált megközelítés
c., új intézmények létrehozása
d., az egyszerűsítés

17. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv átfogó céljai között nem szerepel
a., a versenyképes agrárgazdaság megteremtése
b., a mező- és erdőgazdaság környezetbarát fejlesztése
c., a vidéki életminőség javítása
d., a mezőgazdasági területek nagyságának növelése

18. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv tengelyei között nem szerepel
a., a helyi közösségek fejlesztése
b., a nagyüzemi mezőgazdasági termelés preferálása
c., a vidéki foglalkoztatás bővítése, a tevékenységek diverzifikálása
d., a földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek figyelembe vételével

19. A megújuló energiaforrások hasznosítása:
a., nem szerepel az ÚMVST-ben
b., kiemelt intézkedéscsoportot képvisel
c., beavatkozási akcióként jelenik meg
d., horizontális elvként jelenik meg

20. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv tengelyei közül
a., az I. használhatja fel a legtöbb forrást
b., a II. használhatja fel a legtöbb forrást
c., a III. használhatja fel a legtöbb forrást
d., a IV. használhatja fel a legtöbb forrást

21. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv horizontális politikái között nem szerepel:
a., a fenntarthatóság
b., az esélyegyenlőség
c., a társadalmi és területi kohézió erősítése
d., a megújuló energiaforrások használata

22. Az Európai Tanács vidékfejlesztés támogatásáról szóló rendelete tartalmazza:
a., a korengedményes nyugdíjazást
b., a fiatal farmerek támogatását
c., a megújuló energiaforrások használatát
d., a termékmarketing javítását

23. A keleti bővítés hatására az EU-ban:
a., csökkent a mezőgazdasági keresők száma
b., csökkent a mezőgazdasági terület nagysága
c., a mezőgazdasági terület nagysága nem változott jelentős mértékben
d., a mezőgazdasági terület nagysága közel harmadával növekedett

24. A magyarországi vidékies térségekre jellemző:
a., a mezőgazdaság egyoldalú dominanciája
b., a fiatalodó népesség
c., az átlagosnál magasabb iskolai végzettség
d., a relatíve fejlett infrastruktúra

25. A vidék fejlesztését megalapozó kutatások fő irányai között nem szerepel
a., a talajföldrajz
b., a biotechnológia
c., az élelmiszerbiztonság
d., a szociális struktúra




TÁRSADALOMISMERET MODUL - javítókulcs


1. A jóléti állam „virágkora”
a., az 1970-es évek közepéig tartott.
b., jelenleg is tart.
c., az 1870-es években volt.
d., a XX. század első évtizedeire tehető.

2. Az EU tagállamaiban a szegénység
a., csak Közép- és Kelet-Európa frissen csatlakozott országaira jellemző.
b., kizárólag a bevándorlókat érinti.
c., a legfejlettebb országokban teljesen ismeretlen fogalom.
d., a gazdasági fejlettség ellenére minden hatodik európai polgárt érint.

3. A vidéki térségek
a., az urbanizációs folyamatok hatására egész Európában leértékelődtek.
b., az EU területének és lakosságának csak kis hányadát érintik, ezért szociálpolitikai szempontból elhanyagolható jelentőségűek.
c., fejlettsége és szerepének megítélése nem mutat jelentős különbséget Nyugat- és Közép-Európában.
d., a fejlettebb tagállamokban az 1970-es évek óta jelentősen felértékelődtek.

4. Az EU közösségi foglalkoztatáspolitikája
a., már az 1957-es Római Szerződésben megjelent.
b., az 1997-es Amszterdami Szerződést követően alakult ki.
c., napjainkban áll kidolgozás alatt, az integráció elmélyítésének egyik alappillére.
d., a Lisszaboni Szerződés alapján kezdte meg a működését.

5. A város-falu kapcsolatrendszer
a., egyirányú, a városból a falu felé ható kapcsolatokkal jellemezhető.
b., a falvak számára egyértelműen pozitív hatásokkal jár.
c., működése nem elsősorban a települések méretétől függ, hanem a térszerkezeti pozíciójuktól.
d., elemei állandónak tekinthetők, jelentőségük sem változik az idők folyamán.

6. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat nem biztosíthatják
a., politikai pártok.
b., egyéni/társas vállalkozások.
c., alapítványok és közhasznú társaságok.
d., egyházi jogi személyiségű szervezetek.

7. Az Európai Szociális Modell intézkedései nem terjednek ki
a., a nemek közötti esélyegyenlőség megteremtésére.
b., az eladósodás okozta problémák kezelésére.
c., az egységes minimálbér megteremtésére.
d., a munkahelyi biztonság szabályozására.



8. Magyarországon a tanyákon
a., kevesebb, mint tízezren élnek
b., közel félmillióan élnek
c., több mint egymillióan élnek
d., hozzávetőleg százezren élnek

9. Az infokommunikációs technológia fejlődése
a., nem hozott létre információs szakadékot a városi és vidéki térségek között.
b., egyáltalán nem segíti elő a vidéki térségek foglalkoztatáspolitikai gondjainak enyhítését.
c., nem gyakorolt jelentős hatást a társadalom fejlődésére és szerkezetére.
d., javíthat a vidék népességmegtartó képességén, mert számos területen csökkenti a rurális térségen infrastrukturális lemaradását.

10. A helyi közösségek
a., a városokban sokkal működőképesebbek, mint a vidéki térségekben.
b., fejlesztése és döntésekbe való bevonása az EU egyik kiemelt prioritása többek között a LEADER programon keresztül.
c., Tönnies megközelítése szerint mesterséges képződmények.
d., az elmúlt évtizedeket tekintve mindvégig jobban működtek a magyar társadalomban, mint a nyugat-európai országokban.



„ÉLHETŐBB VILÁG” MODUL - javítókulcs


1. A személyi jövedelemadó 1%-ának közcélú felajánlására Magyarországon
a., 1990 óta van lehetőség.
b., 1983 óta van lehetőség.
c., 1996 óta van lehetőség.
d., 2002 óta van lehetőség.

2. A magyarországi nonprofit szervezetek száma a KSH adatai alapján
a., az elmúlt években folyamatosan emelkedő tendenciát mutat.
b., 60 000 környékén alakuló létszám mellett hozzávetőlegesen stabilizálódott.
c., nem éri el a 30 000-es nagyságrendet.
d., már az 1980-as évek elejétől számottevő volt.

3. Az önkéntességre nem jellemző, hogy
a., szűkebb, családi vagy baráti körön belül végzik.
b., valamilyen formában a közjót szolgálja.
c., szabad akaraton alapul.
d., nem jár érte anyagi ellenszolgáltatás.

4. A társadalmi felelősségvállalás
a., kizárólag a multinacionális cégek gyakorlatára jellemző.
b., a felmérések alapján egyáltalán nem jár kézzelfogható haszonnal.
c., kizárólag speciális célcsoportok helyzetének javítását tűzi ki célul.
d., akár közművelődési intézmény szerepvállalásával is megvalósulhat.

5. A támogatások megszerzésére irányuló, személyes jelenlétre épülő módszerek közé nem sorolható
a., a hírlevelek alkalmazása.
b., az utcai meggyőzés.
c., a bekopogtatás.
d., a munkahelyi pénszerzés.

6. A felmérések alapján az önkéntesek száma és aránya Magyarországon
a., jelentősen meghaladja a nyugat-európai átlagot.
b., jelentősen elmarad a nyugat-európai átlagtól.
c., hozzávetőlegesen megfelel a nyugat-európai átlagnak.
d., dinamikus növekedést követően kissé meghaladta a nyugat-európai átlagot.

7. A hospice ellátás
a., megegyezik az otthonápolás fogalmával.
b., kizárólag daganatos megbetegedések esetében finanszírozott tevékenység.
c., otthon és a kórházban is megvalósulhat, de mindkét esetben csak szakértői team bevonásával.
d., kizárólag az egészségügyi ellátást foglalja magában.




8. A sérülékeny társadalmi csoportok
a., problémái kezelhetők általánosan alkalmazott szociálpolitikai módszerekkel.
b., az átlagosnál magasabb arányban vannak jelen periférikus vidéki térségekben.
c., körét kizárólag a jövedelmi viszonyok határozzák meg.
d., létszáma folyamatosan csökken Magyarországon.

9. Az Önkéntesség Európai Éve az Európai Tanács döntése alapján:
a., 1983
b., 2015
c., 2008
d., 2011

10. Az adományozási hajlandóság Magyarországon az elmúlt tíz évet tekintve
a., számottevően csökkent.
b., a kedvezőtlen körülmények hatására összességében csökkent, bár néhány évben növekedést mutatott.
c., a kedvezőtlen körülmények ellenére összességében növekedést mutatott, bár a gazdasági válság kedvezőtlenül hatott rá.
d., nem változott érdemben.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése